Hogy mi a különbség a különböző felületszivárgó lemezek között?

Előző, „Tisztázzuk a bütyök ügyet” címet viselő szakcikkem alapján, reményeim szerint most már mindenki számára egyértelmű, hogy mit is nevezünk felületszivárgó/drén lemeznek, és senki sem gondolja azt, hogy a barkács megoldásokkal hosszút távon működő vízelvezetést lehet biztosítani.

Azaz jelenlegi leírásomban kizárólag a gyárilag geotextíliával kasírozott, dombornyomott lemezekkel foglalkozok. De miért is nem elég az adott gyártónak egy féle ilyen anyagot előállítani, miért találunk a Dörken termékpalettáján is 4 féle felületszivárgó lemezt?
Természetesen azért, mert ezek az anyagok különböző műszaki paraméterekkel rendelkeznek, így adott rétegrendek esetén alkalmazhatók.

Ebben, a segítségnek szánt leírásban, a talajjal takart, függőleges felületeket nézzük át, mit-mikor-hova-miért szemlélettel.

Kezdjük az elején.

Ahogy azt már tisztáztuk, felületszivárgó lemezt kell alkalmazni akkor, ha az épületet körülvevő talaj kötött, vízelvezető képessége gyenge (azaz a DIN 18130-1 szerint a k≤10-4 m/s), azaz a szigetelt felületnek nem csak mechanikai védelemre van szüksége, hanem a torlódó vizek elvezetésére is.

A drénezendő felületek esetében, jelenleg elmondható, hogy a Magyarországon használt rétegrendek több mint 80%-ban a DELTA®-TERRAXX, 10 mm dombormagasságú, emelt nyomószilárdságú, kizárólag első felhasználású műanyagból gyártott, külső oldalán GRK2-es besorolású, geotextíliával kasírozott lemezt kell használni.

Az anyag nyomószilárdsága engedi, hogy azt akár 10 méter beépítési mélységig alkalmazzák, azaz akár egy családi ház, de akár egy 3 szintes mélygarázs esetén is alkalmas felületszivárgóként. Alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy az alatta lévő vízszigetelő lemez nyomásálló legyen, tehát ne fordulhasson elő az, hogy a lemez a visszatöltött föld hatására bele préselődik abba, így kárt okozva az elsődleges vízzáró rétegben.

Abban az esetben, ha a felületre felhordott szigetelő réteg nyomásérzékeny, legyen szó vastag, kent vagy szórt technológiával kivitelezett, pl. bitumen alapú anyagról, ott olyan drénlemezt kell alkalmazni, mely felrakásával egy lépésben biztosítani tudjuk az anyag mozgását. Mit is jelent ez pontosan. Olyan felületszivárgóra van szükségünk, mely nem direktben találkozik a vízszigeteléssel, azaz egy csúsztató réteg beiktatásával megakadályozzuk a feljebb már említett benyomódást. Egyedülállóan az európai piacon, cégünk hosszú évek óta gyárt már olyan terméket, mely az előírásoknak megfelelően, a földdel érintkező oldalán, gyárilag geotextíliával kasírozott, míg a sík, azaz belső oldalán, egy ugyancsak gyárilag felhordott, mikroperforált csúsztató réteg található.

A DELTA®-GEO DRAIN QUATTRO, műszaki paramétereiben, beépítési mélységében megegyezik a DELTA®-TERRAXX drénlemezzel, kiegészítve azt az említett plusz réteggel.

Nagyobb mélység esetében, ami ugyan, normál, drénezési feladatnál elég ritka, de cölöpfalas megoldásnál annál gyakoribb, már egy lépéssel feljebb kell lépnünk, mind az anyag nyomószilárdságát, mind a rajta lévő geotextíliát nézve. Ilyenkor alkalmazzuk a DELTA®- TERRAXX ULTRA (korábban Delta Terraxx TP) névre keresztelt terméket. A szóban forgó anyag 750 kN/m2-es nyomószilárdsága akár 20 méteres beépítési mélységet is lehetővé tesz, így extrém terhelés esetén is maximális biztonságot és univerzális védelmet nyújt torlódó-, réteg- és szivárgó vizek ellen. A DELTA®-TERRAXX ULTRA geotextíliája GRK4-es besorolású, mely az anyag robusztusságát mutatja.

Az eddig említett 3 anyag esetében
- DELTA®-TERRAXX
- DELTA®-GEO-DRAIN QUATTRO
- DELTA®-TERRAXX ULTRA

a Dörken 100 év bevizsgált élettartamot prognosztizál.

És akkor zárás képpen ugorjunk az utolsó, felületszivárgó lemezre. A DELTA®-MS DRAIN egy alacsonyabb dombormagasságú (4 mm), így kisebb vízelvezető képességgel rendelkező, de természetesen geotextíliával kasírozott anyag, melyet leginkább olyan helyen alkalmazunk, ahol pl. a talaj vízáteresztő képessége jó, azaz előírás szerűen elegendő lenne csak egy szigetelésvédő anyag, de mégis úgy döntünk, hogy kiépítünk egy drénrendszert. Hogy miért? Mert az utóbbi időben egyre gyakrabban előforduló, szélsőséges, óriási víztömeggel járó nyári, váratlan záporok esetében sem szeretnénk, hogy az épület mellett víz torlódjon fel. Ez a megoldás ugyan némi plusz, bár nem túl magas ráfordítással jár, de extra védelmet biztosít a szerkezetnek.

Másik felhasználási területe ennek a lemeznek az, ha ugyan az adott épület alatt nincs pince/szuterén, vagy egyéb építmény, de a talaj annyira rétegvizes, hogy az alaptestet is szeretnénk drénezni. Ebben az esetben maximum 80-100 cm mélyen vagyunk a talajban, ahol ideális megoldás lehet az alacsonyabb domborulatú felületszivárgó is.

D v o r á k A n d r e a
s z a k t a n á c s a d ó

A Dörken termékek után érdeklődjön a STAVMAT építőanyag kereskedésekben!
2024.06.06.