A fatüzelés a fűtés legtermészetesebb formája

Íme két érv a fatüzelés mellett:

• A fa olyan megújuló energiaforrás, amely kizárólag annyi szén-dioxidot éget el, amennyit az erdő természetes bomlásából kienged, illetve annyit, amennyit a fa saját növekedése során a légkörből elvon.
• A tűzifának, összehasonlítva más energiaforrásokkal, alacsony a primer energia együtthatója. Ez a mutató fontos, amikor egy épület energetikai jellemzőit összesítik. Jelenlegi iránymutatás, hogy az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A következő megújuló energiahordozók vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben. Az EU 2030-ra azt szeretné, hogy a megújuló energia a bruttó energiafogyasztás 30% -át tegye ki. A környezetbarát fatüzelés elősegíti e cél megvalósítását! 
  

Egy új fogalom: a környezetbarát fatüzelés 

A „környezetbarát fatüzelés” azt jelenti, hogy jó tűzifával és helyes fűtési technikával nagymértékben csökkenthetjük az emissziót, jobb lesz a hőérzetünk, és a kandallónk élettartamát is növelhetjük.

• Az első lépés a tűzifaválasztás. A kandallóhoz a keményfa jobb, mint a puha. Válasszuk a nyírfát, a tölgyet, a kőrist vagy a bükköt! A megfelelő tűzifa kiválasztása döntő fontosságú a fűtőérték szempontjából is: a hasábok méretét a kandalló méretéhez kell igazítani. A legtöbb kandalló esetében ez a rönk hosszára értve 25–30 cm, míg a kerülete nem haladhatja meg a 25 cm-t.
  
• A második lépés a helyes fűtési technika elsajátítása. Vaskályhában, kandallóban, kazánban egyszerre legfeljebb 2-5 kg mennyiségű száraz fával érdemes begyújtani. A felülről történő begyújtás hatékonyabbá teszi a fűtést. Helyezzük a tüzelőt lazán a tűztérbe, majd annak tetején gyújtsunk meg egy begyújtó kockát. A begyújtós köré és fölé tegyünk néhány szál vékonygyújtóst. Tüzelés közben a hamuajtót tartsuk zárva, a tűztér ajtót ujjnyira nyitva. A hamuajtó és a rostélya a kényelmes hamuzást segíti, nem az égést tápláló levegő bejuttatására szolgál! Ha a tüzelőberendezés saját huzatszabályozó kezelőszervvel rendelkezik, akkor a begyújtáskor azt érdemes teljesen nyitott állásba állítani – mégpedig csukott ajtó mellett. Az égést tápláló levegő csökkentése, a lángok fojtogatása értelmetlen. A kandallókban a hőleadást nem az égés fojtogatásával, hanem az egyszerre kevesebb, és inkább többször berakott tüzelővel célszerű elnyújtani. 
  
  

Figyelem! A cserépkályhában nem szabad a parázsra újabb adag tüzelőt helyezni! Begyújtáskor a kisebb tűzterű cserépkályhába egyszerre 4-8 kg, nagyobb tűzterűbe egyszerre 7-15 kg tüzelőt kell behelyezni hézagosan, és felülről begyújtani. A cserépkályha hőleadását a nagy tömegéből adódó hőtárolótömeg teszi egyenletessé és folyamatossá. A cserépkályha, nagyságától függően, a tűz leégése után akár 12-36 órán keresztül is fűti otthonunkat.

Olvasson tovább erről a témáról! >>
Vagy töltse le kiadványunkat! >>