Beépítési „finomságok” az ISOVER hőszigeteléseknél

A hőszigetelési követelmények szigorodásával – a közhiedelemmel ellentétben – nem elegendő az, hogy a követelmények kielégítése érdekében „agyonhőszigeteljük” a vízszintes, a függőleges és a ferde külső térelhatároló épületszerkezeteinket.

Gondolni kell(ene) arra is, hogy a csatlakozó szerkezeteket is ugyanilyen mértékben kell „agyonhőszigetelni”. Ha ezt nem tesszük, akkor a csatlakozó szerkezetek hőhidakká válnak, azaz a belső felületi hőmérsékletük télen a harmatpont alá kerül és a jól záródó, korszerű nyílászárókkal rendelkező, szellőzetlen helyiségekben a magas páratartalom miatt ezeken a belső felületeken – a mennyezeti éleknél, sarkoknál – páralecsapódás, vizesedés, majd penészesedés következik be.

A „beépítési finomságok” ezeknek a gyakran előforduló szerkezeti csatlakozásoknak a megfelelő külső oldali hőszigetelésére próbálnak rávilágítani.

1. A hővezetési tényezők

Először arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a beépített hőszigetelő anyagok hőszigetelő képességét alapvetően a λ hővezetési tényezőjük határozzák meg: egy tömörebb üveggyapot, vagy kőzetgyapot jobban hőszigetel, mert alacsonyabb a gyártó által megadott λD értéke, ezért ebből kisebb vastagságút kell beépíteni; míg egy lazább üveggyapot, vagy kőzetgyapot magasabb λD értékű, ezért ebből nagyobb vastagságút kell beépíteni, ugyanazon hőszigetelési követelmény esetén. Néhány példa:

 

 

ISOVER hőszigetelés

λD (W/m2K)

üveggyapot

Domo Plus filc

Uniroll Plus filc

Panel-Płyta Plus lemez

P-FDPL lemez

Multimax 30 lemez

Stropmax 31 lemez

0,038

0,036

0,035

0,032

0,030

0,031

 

A gyártó által megadott λD értéket azonban a beépítési körülmények befolyásolják:

  • A laza üveggyapot, kőzetgyapot átszellőző légtérrel érintkező felső 5-10 cm vastagságú rétegében a λD érték 25 %-kal romlik, azaz növekszik. Ez megakadályozható, ha az üveggyapot, kőzetgyapot légréteggel érintkező felületére Tyvek Solid póruszáró, de páraáteresztő fóliát terítenek.
  • A szarufák, favázak, párnafák közé helyezett üveggyapot hőszigetelési sík eredő λA értéke a fa hőhídhatása miatt 40-80 %-kal magasabb, mint a λD érték.

2. Padlásfödémek hőszigetelése

A padlásfödémek hőszigetelése során a födémen párazáró jellegű fóliát nem kell leteríteni. A fafödém semmiféle fóliával nem zárható le, mert a faszerkezet egy idő után gombabontottá válhat. Betonfödémeken sem kell párazáró fólia, mert a födémnek van páradiffúziós ellenállása, míg a rákerülő üveggyapot hőszigetelésnek nincs, így érvényesül az az épületfizikai elv, hogy ha az egyes rétegek páradiffúziós ellenállása belülről kifelé csökken, akkor a szerkezetben páradiffúzióból eredő páralecsapódás nem várható.

A jelentős páradiffúziós ellenállású, nagyobb vastagságú expandált polisztirolhab hőszigetelés esetén azonban sérülhet az épületfizikai elv, ami miatt párafeldúsulások következhetnek be a betonfödémben.

A padlásfödém kerülete mentén a talpszelemeneket körbe kell hőszigetelni, még a talpszelemen külső részén a külső fal felső síkját is. A kerület menti peremfalak, oromfalak lábazati függőleges felületére 1,0 m magasan hőszigetelést kell műanyag tárcsás dűbelekkel rögzíteni.

Járható padlásfödémek esetén az üveggyapot hőszigetelést 2 réteg egymásra merőlegesen elhelyezett párnafák közé kell beépíteni. Az így elhelyezett párnafák érintkező fa felülete csupán a padlás felületének 3 %-a, amely kellő vastagságú hőszigetelés esetén nem tekinthető hőhídnak.

A felső réteg párnafákra lépésálló felületként OSB lemezt – a magas páradiffúziós ellenállása miatt – szigorúan tilos elhelyezni. Járható felületként kizárólag a páradiffúziós ellenállás nélküli ritkított deszkázat alkalmazható.