Hogyan befolyásolja az új építések költségeit a hőtechnikai követelmények szigorodása?

Hogyan befolyásolja az új építések költségeit a hőtechnikai követelmények szigorodása?

Az épületeinkre vonatkozó hőtechnikai követelmények jövő év elejétől szigorodnak, költségoptimalizált szint helyett a közel nulla energiaigényű szintnek megfelelő hőszigeteléseket kell majd alkalmaznunk az épületszerkezeteknél. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az épületszerzetek hőszigetelésével és épületgépészeti eszközök kombinációjával is elérhetjük a kívánt teljesítményt. Abban az esetben, ha csak a hőszigetelés növelésével szeretnénk a rendelet mindhárom követelményszintjét teljesíteni, átlagosan kb. 30 %-os lesz a hőszigetelő anyagok vastagságának növekedése. Ezek alapján sokakban felvetődhet a kérdés, hogy ez vajon milyen hatással lesz/lehet az új építésű ingatlanok árának alakulására? Fontos megjegyezni, hogy egy-két kivételtől eltekintve a rendelet követelményei új építésre vonatkoznak, vagyis a már meglévő (átadott) épületekre csak néhány kivételes esetben.

Példaként nézzük meg, hogy egy 120 m² alapterületű, földszintes, nyeregtetős épület esetében milyen mértékű a hőszigetelések vastagságának növekedése, és ez milyen többlet költségeteket eredményez a különböző épületszerkezeteknél:
A kiadások növekményét szinte kizárólag a hőszigetelések vastagságának változása teszi ki, hiszen a munkadíjak, állványozási költségek, kiegészítők árai közel változatlanok maradnak. Homlokzati hőszigetelés kapcsán egyedül a dübelek ára növekszik a méretváltozás miatt, mely azonban hozzávetőlegesen 30.000 Ft többletköltséget jelenthet.

• Homlokzati fal kapcsán egy 30 cm vastag modern vázkerámia téglára az eddigiekben jellemző 10 cm – es Nikecell helyett 16 cm szükséges. A 6 cm különbség költsége a teljes homlokzatfelület esetében 210.000 Ft.
• Hasonlóan lábazati fal kapcsán (25cm vastag vasbeton lábazatnál) a zártcellás polisztirol hőszigetelésből a különbség 6 cm, mely a teljes lábazati felületen 135.000 Ft többlettel jár.
• Talajjal érintkező padlónál, a növekmény szintén 6 cm (expandált polisztirol), mely 175.000 Ft többlet költséget okoz.
• Földszintes épület lévén a padlásfödémen vízszintesen fektetett Nikecell, vagy kőzetgyapot hőszigetelés vastagságát 24 cm-ről 31 cm-re kell megnövelni, mely 140.000 Ft-tal emeli meg a bekerülési összeget.
  A megadott árak bruttó árak, melyek építőanyag kereskedésekben elérhetőek, de terméktípusonként és gyártónkként eltérőek lehetnek.

A többlet költség, mely a szigorúbb hőtechnikai szint teljesítéséhez szükséges 660.000Ft. Figyelembe véve a jelenlegi új építésű ingatlanokra jellemző négyzetméter árakat, elmondható, hogy a fokozott hőszigetelés 120m²-es önálló családiház esetén 5500 Ft-tal emeli meg a négyzetméter árakat, mely a jellemző 500-750.000 Ft/m² áraknál kevésbé jelentős, 0,75-1,5 %-os plusz kiadással jár.

Többszintes társasházak, lakóparki lakások esetén, ahol jellemzően körben, egymás mellett, alatt, felett fűtött lakások vannak, sokszor csak egy homlokzatfelületet kell hőszigetelni, valamint az emeletközi födémeknél csak lépéshangot kell csillapítani, még kedvezőbben alakul a költségnövekedés. Épülettípustól függően, a fenti költségek felével, esetenként negyedével lehet számolni, azaz 2500-1300 Ft/m² növekménnyel számolhatunk, mely marginális a jelenlegi 600-900.000 Ft-os négyzetméterárak esetén, hiszen még a 0,5%-ot sem éri el.

Összességében elmondható, hogy a szigorodó hőtechnikai követelmények nem jelentenek meghatározó drágulást a lakóépületek tekintetében, hiszen a kivitelezői munkadíjak, a lakásra vonatkozó, uralkodó négyzetméter árak mellett a hőszigetelés okozta 0,5-1,5%-os többletköltség nem számottevő, viszont akár 20-30%-kal alacsonyabb fűtésszámlát és ami még fontosabb CO₂-kibocsátást fog eredményezni. Utóbbi mindannyiunk közös és elemi érdeke és elengedhetetlen a globális károsanyag kibocsátás csökkentés érdekében. Hazánkban, hasonlóan az európai átlaghoz, a CO₂-kibocsátás 30-40% -át épületeink hűtésére és fűtésére fordított energiapazarlás okozza.