Hőszigetelés mindenkinek: trendi lapostető - kockázatokkal

Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért a nem megfelelően hőszigetelt tető (20%-ban) és falak felelősek (30%-ban). Nem véletlen, hogy otthonunk hőszigetelésének tervezésekor, az épületen ez a két terület kerül először fókuszba. Még alaposabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat, de gyakori az is, hogy a nappali feletti terasz padlója miatt aggódunk.

A lapostetők és teraszok felújítása komoly szaktudást igényel, ezért mindenképpen érdemes szakember segítségét igénybe venni. Nem árt azonban tudnunk, a szakember mit miért javasol a munka során. Lapostetők, teraszok esetén a megfelelő hőszigetelés beépítése mellett legalább ennyire fontos a párazárás kialakítása és a megfelelő vízelvezetés. Ennek oka, hogy a víz könnyen utat talál magának, ami a legjobb hőszigetelést is tönkreteheti. Ráadásul a tetőn gyakran vannak úgynevezett tetőáttörések: ahol gépészeti elemek jutnak ki az épületből, vagy napelemet rögzítünk a tetőhöz, ott vannak a tető legkritikusabb részei. Éppen ezért elengedhetetlen a tetőáttörés pontjain párazáró és légtömörséget biztosító lezárás.

Ismerkedjünk meg egy mindenféle hőszigetelés esetén fontos szakkifejezéssel, a rétegrenddel. Ez az egyes víz- és párazáró, légtömörséget biztosító és hőszigetelő rétegek egymásra épülésének sorrendjét mutatja. Ezek között jelenik meg a hőtechnikai követelményeknek megfelelő vastagságú hőszigetelő réteg is.

Nem mindig a vastagabb a legjobb

Míg a víz mindig megtalálja a befelé, úgy a hő a kifelé vezető utat. Ez pedig hideg falakat és padlót, sőt, akár penészes sarkokat is eredményezhet.

Lapostető felújítása esetén azonban lehetnek olyan feltételek, amelyek meghatározzák a beépíthető szigetelőréteg maximális vastagságát. Ilyen például az attikafal magassága, ami könnyen határt szabhat a vastagságnak, hiszen magasítása a helyi építési szabályok miatt gyakran nem is lehetséges. Így marad az a megoldás, hogy a rétegek között vékonyabbnak kell lennie a hőszigetelésnek.

„Nem csak ennél a speciális esetnél vitathatatlan a modern, grafitadaléktól szürke színű BACHL Extrapor polisztirol hőszigetelés előnye, mégpedig, hogy a szükséges érték eléréséhez ebből az anyagból vékonyabb is elegendő.” – emeli ki Szatmári Zoltán, a BACHL alkalmazástechnikai mérnöke. Szakértők számításai szerint, ha az attikafal megnövelésének egyébként nem lenne akadálya, ez a megoldás még mindig drágább lenne, mint egy vékonyabb rétegben is hatékony hőszigetelő értékkel rendelkező, grafitos polisztirol hőszigetelés beépítése.

Változnak a szabályok

Egyre többet lehet arról olvasni, hogy 2020. után már csak alacsony energia-igényű épületeket lehet majd építeni. Persze aki felújításba kezd, annak az elsődleges céljai között biztosan szerepel, hogy a fűtésre és hűtésre költött összegek csökkenjenek az anyagi ráfordítás eredményeként. Felújításkor is érdemes tehát a minél nagyobb energiamegtakarítást ígérő termékekről tájékozódni.

Vegyünk egy konkrét példát!

A 2018-ban érvényes szabályok szerint egy vasbeton födémre nagyjából 20 cm vastag fehér polisztirol hőszigetelés megfelel (EPS 100), ezzel szemben grafitos polisztirolból 16 cm is elegendő (Extrapor EPS 100).

2020-tól azonban a normál fehér polisztirolból 26 cm (EPS 100), ezzel szemben grafitos anyagból 22 cm elegendő (Extrapor EPS 100).

A BACHL termékei közül bármely épületrészhez válaszhatunk korszerű hőszigetelést. Mindig tartsuk azonban szem előtt, hogy egy hatékony energetikai felújításhoz jól átgondolt tervre van szükségünk. A falak és a tető hőszigetelése mellett a nyílászárókat is érdemes jó hőszigetelésű, légtömören záródóra cserélni, és legalább ennyire fontos a villamos- és világító berendezések energiatakarékosra cserélése, a fűtési rendszer megújítása is.