Kémény-suli

A kémények elsődleges feladata az égés során keletkező füstgáz szabadba vezetése.

A kéményeket működési elvül szerint két csoportba sorolhatjuk: vannak huzat hatása alatt működő, illetve túlnyomásos kémények.

A huzat hatása alatt működő kéményekkel találkozunk a leggyakrabban: ezek a kandallók, cserépkályhák, vegyes tüzelésű kazánok kéményei.

A túlnyomásos, vagy más néven P1-es nyomásosztályú kémények hazánkban jellemzően a kondenzációs gázkazánokhoz kerülnek felépítésre.

És akkor jöjjön most egy kis kémény ábécé!

Á, mint áttörés

A kémény a pincéből vagy a földszintről kiindulva a födémeken átvezetve és a tetőn keresztül jutva kapcsolatot tart a külső környezettel.

Egy hagyományos kémény alkalmazásánál nagy a hőveszteség. A tartószerkezet – vagyis a beton köpeny – átvágja a hőszigetelést, ezért körben hőhíd alakul ki.

A képen látható példánkban a -10°C hőmérsékletű külső levegőt egy szigetelés nélküli kéménykürtőn keresztül kívülről befelé vezetve ábrázoltuk. A szobák hőmérséklete 21°C. A szigeteletlen kémény átlagosan 4 m2 méretnyi külső felülete nyugalmi időben kb. 7,25 °C-ra hűl le! Egy ún. hőhíd keletkezik.

A következmény:
A szoba meleg levegője páraként lecsapódik a hideg, szigeteletlen kémény külső falán. Az építőelem átnedvesedik és penészképződést idéz elő.

Hogyan akadályozzuk ezt meg?
Mindenképpen hőszigetelt kéményt válasszunk és építtessünk be!
Európában a legkorszerűbb az ABSOLUT típus. Ennek a rendszernek gyárilag szigetelt köpenytéglái vannak, amelyek hatékonyan akadályozzák meg a hőhíd létrejöttét az épületen belül.

Belelapozok a prospektusba.

B, mint bekötés

A bekötés az a része a kéménynek, ahol a kazán/kályha/kandalló füstcsöve találkozik a kémény füstcsőcsonkjával. Ez a kémények egyik "kritikus" pontja.

Az eltérő anyagok (fém kályhacső vs. kerámia kéménycsonk), eltérő módon és ütemben tágulnak hő hatására. Ha nem megfelelően alakítják ki ezt a részt, pl. befeszítik a fémcsövet a kéménycsonkba, akkor a befűtéskor a kéménycsonk lerepedhet.

A bekötés szakszerű kialakításához kétféle Schiedel rendszeralkatrész is megvásárolható:

  • Az adapterek a kéménycsonk meghosszabbítása nélkül teszik lehetővé a csatlakozást.
  • Az átvezetők között sokféle méretű van, például olyan is, ami azonos átmérőjű kályhacső és kéménycsonk kapcsolatát is lehetővé teszi.

Megnézem a videót.

De mi legyen a használaton kívüli kémények füstcsőcsonkjával?

Nem minden épületben kerül azonnal üzembe egy kandalló vagy a kályha. Mit tehetünk ebben az esetben?

Több lehetőség is van:

1. A kéményt bekötés nélkül építtessük fel. A Schiedel bekötő szettekkel lehetőség van az utólagos csatlakozás kialakításra is. Épp akkor, amikor a kandallót vagy a cserépkályhát építik.

2. Vagy a Schiedel ideiglenes füstcsőlezáró elem segíthet. Ez az alkatrész füstmentesen zár, és a rákötéskor egyszerűen kivehető.

C, mint Celsius

A hőmérséklet egy kéményben a tüzelőanyagtól és a tüzelőberendezéstől függ, jellemzően a bekötésnél a legmagasabb és a kéményben felfelé haladva csökken (ahogy a füst hűl). Széles a skála, mert az alacsony füstgáz hőmérsékletű, kondenzációs gázkazánokban alig 100 fokos a füstgáz, (de extrém alacsony, akár 50 fokos is lehet), a vaskályháknál pedig akár 400 oC is lehet a kéménybe belépő füst hőmérséklete.

Az alacsony füstgáznál hamar eléri a harmatpontot a füstgáz, ahogy a kéményben felfelé halad, és még a kéményben lecsapódik a füstgázban lévő vízgőz, megjelenik a kondenzáció. Ez nemcsak a gázkazánoknál fordul elő, hanem a modern és jó hatásfokú szilárd tüzelőanyagokkal működő (pl.: faelgázosító) kazánoknál is.

Ezért szükséges a hőnek ÉS a nedvességnek egyszerre ellenálló béléscső egy kéménybe.

Milyen a jó kémény? Tovább olvasom.

MINDEN KÉMÉNY SZERETNE EGY KICSIT SCHIEDEL LENNI…

www.schiedel.hu